319.
by Nat
Milyen furcsa, az ember egész életében annyit gyötri az agyát, hogy mindenfélére emlékezzen – iskolai feladatokra, dátumokra, születésnapokra, versekre, szövegrészletekre, érintésekre és illatokra, utcanevekre, személynevekre, történetekre, ízekre és összenézésekre, élvezésekre és várakozásokra – amíg egyszer csak eljön egy nap, hogy onnantól kizárólag csak felejtésre vágyjon.
Se emlékezni, se felejteni: csak megélni.
KedvelésKedvelik 1 személy